Sokat tettek értünk!

0
635

Rezsnyák Csaba nyolc, Csik Ákos hét, Németh Tímea két és fél éven át dolgozott keményen a budaörsi kézilabda utánpótlás töretlen fejlődéséért. Az edzői karrierjük 2021 nyarán máshová szólította őket, de egy részük mindig budaörsi marad. Ezúton is hálásan köszönünk mindent, jó egészséget és sok sikert kívánunk a folytatásra! Távozó utánpótlás edzőink búcsúznak.

„A Fehérváron töltött öt év után 2013 nyarán érkeztem Budaörsre, Mihály Attila volt a felnőtt csapat élén, Neukum Tamás felelt a szakmai munkáért. Mivel mindkettőjüket régóta ismertem, könnyű volt a beilleszkedés. A fő cél az volt, hogy kiépüljön és megszilárduljon ebben a régióban egy olyan utánpótlás műhely, melyből építkezhetne a felnőtt csapat. Az élvonalba kerüléssel az ifjúsági és serdülő csapatok is szintet léptek. Az ő versenyeztetésük és bent tartásuk a  legmagasabb osztályban nagyon nagy feladat volt. Véleményem szerint a kitűzött célok sok szempontból meg is valósultak. Az én célom ideérkezésemkor kialakítani a megfelelő alázatot és szenvedélyt csapataimban, nemcsak a sportra, hanem a mindennapokra is. A klubhűség, az I. osztályú szemlélet elsajátíttatása és természetesen a saját fejlődésem is, hiszen aki elszánt és komolyan veszi, amit csinál, az mindig tanul. Bátran állíthatom, hogy bármelyik évre és korosztályra gondolok, a csapataimmal tűzbe mentünk egymásért, természetesen mindig volt egy-két ember, aki lemorzsolódott, de ez is a sporthoz tartozik. Az itt töltött nyolc év alatt foglalkozhattam U14-es, U15-ös gyerekbajnokságban játszó, első osztályú serdülő és ifjúsági csapatokkal és egy kicsit besegíthettem a felnőtt munkába is. Azt hiszem, ez igen tartalmas, izgalmas és tanulságos időszak volt. A sok mérkőzésen temérdek tapasztalattal lettem gazdagabb, beleláthattam az amatőr és a profi világba, csatázhattam az edző világ krémjével, sok esetben esélytelenként megrángathattuk az oroszlán bajszát a nagy klubok ellen. Az itt töltött időszak alatt elvégeztem két egyetemet és a harmadik első évét, amiért külön köszönet a klubnak, hiszen az edzések és mérkőzések szervezésében mindig figyelembe vették mind a tanári munkámat, mind a továbbtanulásomat. Azt hiszem, az egyik legnagyobb erény, amiben sokat fejlődtem, az a türelem, melyből sokat profitáltam az utolsó időszakban is.

Mindenképpen nagy kihívás volt számomra, hogy az első NB I-be való feljutáskor, Mihály Attila távollétében engem ért a megtiszteltetés, hogy Attila távvezetésével készüljek a lányokkal és meccseljek a Fradi ellen. Jó hangulatú hat nap volt, ahol egészen más tempó és ritmus uralkodott, mint az utánpótlásban. A mérkőzést öt góllal megnyertük, így a végelszámolásnál  megnyugtatóbb volt a Szekszárd elleni előny és feljutott a csapat. Abban az egy hétben az akkor még játékosként aktív, ma már edző csapatkapitány, Földes Viktória nagy segítségemre volt, amit még egyszer köszönök neki!

Nagy kihívás volt a serdülő csapat bent maradása a kiesési rangadón három éve, de talán ennél is nagyobb az idei év vége, a Pest megye II. felnőtt megnyerése is. A csapat áprilisra, az ifi bajnokság leállásával, nyolc emberrel lett szegényebb mind szerkezetileg, mind technikailag, és taktikailag át kellett alakítani a teljes struktúrát a maradék két hónapra. Azt hiszem, ez maximálisan sikerült a lehetőségekhez mérten, ezért nagyon boldog vagyok!

Nagy örömmel gondolok a felnőtt csapat NB I-es feljutásaira, mindig nagyon szurkoltam, hogy sikerüljön. Büszke vagyok az NB I/B-s ifi 4. helyre, a Pest megye ifi döntőre, az ifi III. harmadik helyre a serdülőkkel és természetesen a most megnyert Pest megye II. felnőttre is. Nagyon kedves emlékeim vannak a két zánkai edzőtáborunkról és a nyári csapatépítőnkről. Összességében rengeteg szép emlékem van a gyerekekkel, kollégákkal, szülőkkel, nagyon szerettem itt dolgozni, sajnálom, hogy nem maradhattam tovább.

Mint már írtam, nagyon köszönöm a klubnak a támogatást és segítséget a felmerülő aktualitások megoldásában, külön köszönet a klubnál már nem dolgozó Mihály Attilának, Neukum Tamásnak és nem utolsó sorban Meló Ádám, ügyvezetőnek. Az irodában dolgozóknak és az edző kollégáknak köszönöm a barátságos, családias légkört és a sok jókedvet! Köszönöm a csarnok műszakvezetőinek, főként Balkai Tamásnak és őreinek a sok segítséget, mellyel rugalmasan áthidaltunk minden problémát. Bár nem láthatom edzeni és játszani Budaörsön, de nagyon sok sikert kívánok Májer Kikinek, volt játékosomnak a következő szezonban! Köszönöm a szülőknek és a lányoknak a sok támogatást és szeretetet! Nagyon jó egészséget, sok sikert és szerencsét kívánok a budaörsi kézilabda család minden tagjának!“
Rezsnyák Csaba

Rezsnyák Csaba 23 év lány csapatoknál töltött időszak után tesz kitérőt a fiúkhoz. A KSA-nál folytatja a munkát, ahol augusztustól az ifjúsági és serdülő csapatokat készíti fel a másod-és harmadosztály küzdelmeire.


„2014 nyarán úgy döntöttem, hogy izgalmas kalandba vágok, és edzői pályafutásomat Budaörsön folytatom. A fiú utánpótlásban vállaltam feladatot, a 2002/2003-as születésű gyerekekhez kerültem. Megannyi élményben gazdag évben szerencsém volt egészen a 2007-es születésűekig minden korosztállyal dolgozni. Az U12-es bajnokságtól a serdülőig, több helyen is szerepelhettem az éppen aktuális csapatommal. Rengeteg csodálatos kalanddal gazdagodhattam, sok-sok remek kis sportoló a szemem láttára cseperedett kisfiúból serdülő, vagy éppen felnőtt férfivá. Ha az emlékeimet kéne felsorolni, napokon keresztül mesélhetnék. Az edzőtáborok, a kupák itthon és külföldön, az országos döntők izgalmai, a végletekig kiélezett mérkőzések, a nagy csaták, a vereségek és győzelmek, nem is tudnék közülük választani. Volt, hogy együtt sírtunk vagy éppen együtt nevettünk. Soha nem felejtem az itt eltöltött időszakot, remélem, sikerült valamit átadnom a fiúknak. Egy biztos, nekem rengeteget jelentett ez a hét év. Jelenlegi csapatomtól is úgy búcsúztam, hogy bár hazatérek Tatabányára, de közben a szívem egy része örökre Budaörsön marad. Ezért nem is szeretnék elköszönni, mert nem is tudnék. Biztos vagyok benne, hogy látogatóba még sokszor visszatérek. Addig is minden jót, sportsikerekben gazdag éveket kívánok! Köszönöm, hogy ennyi éven keresztül veletek dolgozhattam!” – Csik Ákos


„Szeretném megköszönni az egyesületnek az itt eltöltött két és fél évet. Amikor átvettem a csapatomat, még szivacskézit játszottak a gyerekek, idén már az U13-as fordulóban indultam velük. Nagyon jó volt ilyen sok ifjú tehetséggel együtt dolgozni, színesek, változatosak voltak az edzések. Sajnos a pandémia miatt sok edzést nem tudtunk személyesen megtartani, de szerintem még így is többet tartottunk mint mások. Örülök, hogy a Budaörsnél tudtam még több tapasztalatot szerezni az utánpótlás korosztályban. Kívánom, hogy a gyerekek még sokáig maradjanak így együtt és érjenek el szép sikereket! Remélem, a fordulókon rendszeresen látom majd őket játszani.” Németh Tímea