„Méltóképpen búcsúzhatunk ettől a korszaktól“ – Buday Dániel félévértékelő

Tizenhárom meccsen budaörsi rekord tizenhárom pont, hat győzelem, egy döntetlen, a Vác legyőzése, sosem látott NB I-es triplázás. Buday Dániel vezetőedző a bajnokság első feléről, a tavaszi elvárásokról és a nyári átalakulásról nyilatkozott honlapunknak!

Néhány hét pihenő után július elején megkezdtétek a munkát a lányokkal. Hogy telt az alapozó időszak?
Jó állapotban tértek vissza a nyári pihenőről a játékosaim, biztos voltam benne, hogy becsületesen elvégezték a kiadott egyéni edzésmunkát. Kesze-kusza kerettel kezdtük meg a közös felkészülést, de idővel a válogatott elfoglaltságból visszatérők és a sérültjeink is csatlakoztak hozzánk. Minőségben többek lettünk, az újonnan érkezők taktikailag szélesítették a repertoárunkat. A tervezett programot javarészt elvégeztük, az edzőmeccseken szokásainkhoz híven győzelmet keveset arattunk, de fokozatosan javult a játékunk, egyre jobb arcát mutatta az együttesünk. A formánkat idén is a sorsolás függvényében időzítettük, készen álltunk szeptember elején a rajtra.

Az első alkalom, hogy MBH vezetőedzőként hazai pályán kezdted a szezont. Hogyan értékeled az első fordulókban nyújtott teljesítményét a csapatnak?
Nyilván a szezonnyitón nem nyomott minket az esélyesség terhe, a Mosonmagyaróvár elleni meccset még kényelmesen bele tudtam illeszteni a felkészülési programba. Mindezt két bravúr győzelem követte, ami idén is megadta a szezon felütését. Az MTK vendégeként sosem egyszerű nyerni, a váciakat pedig a klub történetében először sikerült felülmúlni. A több éves munka csak nem múlik el nyomtalanul, komoly skalpokat gyűjtöttünk az elmúlt években is, egyre inkább érettebb kézilabdát játszik a csapat.

Ennek az érett játéknak későbbi ékes példája a veretlen Ferencváros elleni hazai meccs is, amikor ziccerünk volt a döntetlenhez. Majdnem csodát tettetek?
Reálisan kell értékelni azt a találkozót, százból egy ilyen alkalom, ha akad. Felszabadultan, nyugodtan játszottunk, a Ferencváros pedig a nagy előny tudatában belecserélt és több játékosát is kipróbálta a meccsen. Szépen fokozatosan jöttünk fel, vérszemet kaptunk, a vendégek pedig görcsössé váltak, ami azt eredményezte, hogy az utolsó másodpercben még lehetőségünk lett volna az egyenlítésre. Jót küzdöttünk, lehet, hogy megérdemeltük volna, de egy irreális bravúrról beszélünk. Nyertek a zöld-fehérek, összességében nem történt semmi. 

A jó rajt után nehezebb periódusba kerültünk. Mennyire fogta meg a csapatot a nem várt vereség?  
A korábbi eredmények tudatában a kozármislenyi vereség és a Kisvárda ellen szerzett hazai döntetlen is fájó, ugyanakkor tudomásul kell venni, hogy nem lehet mindig jól játszani. Kozármislenyben kifejezetten rossz napunk volt, le kellett nyelni, ha két napig játszunk, akkor se nyerünk. Ide sorolhatjuk a későbbi Magyar Kupa vereséget is, nyilván nem nagy büszkeség egy NB I/B-s csapat otthonában búcsúzni a sorozattól. Az megint egy másik dolog, hogy a sorsolás tudatában még egy kört mehettünk volna talán. Egy jókor jött pofon volt a Magyar Kupa kiesés, ami kimozdított minket a kényelemből. Jól reagáltunk utána, az élet az ikszre játszik, ha meghúzzuk a félévi vonalat, a mérleg kiegyenlített.

Tizenegy tétmérkőzést követően jókor jött a hosszú válogatott szünet?
Határozottan jókor érkezett a decemberi válogatott világverseny, kaptunk egy kis időt, hogy rendezzük a sorokat, a sérülteket felépítsük. Tisztességesen, becsületesen elvégezték a lányok az alapozó munkát, az edzőmeccseinken is látszódott, hogy a helyes úton járunk. Érezhető volt, hogy tettre kész a társaság, ráadásul Kinga pozitív energiákkal tért haza a világbajnokságról, hogy sikerült kiharcolni az olimpiai selejtezőt. Teljes, 16-os kerettel tudtunk csatasorba állni karácsony után. Sorozatban három győzelem következett, így már pontokban is megmutatkozik a jó játék. Külön öröm, hogy nemcsak a rutinos játékosok, hanem a fiatalok is előre álltak és megrántották a csapatot. Békéscsabán Szabó Annának, Vártok Tamarának és Uhrin Lilinek köszönhetjük oroszlánrészt a sikert. Mindenki megtalálta mostanra a helyét, elhelyezkedett a rendszerében. Győzelemből nyilván könyebb építkezni, egyik jött a másik után. Sokat ért a játékunk, bízom benne, hogy itt nem állunk meg. 

Tizenhárom meccs, hat győzelem, egy döntetlen, hatodik hely a tabellán. Rendben vagyunk fél távnál?
Teljesen korrekt pontszám, előkelő helyen áll a csapat. A vágyunk az, hogy a középmezőny felső részéhez tartozzunk a végelszámolásnál is. Az év eleji célkitűzésünk nagyon halványan kezd kirajzolódni, most kell alázatosnak maradni és még keményebben dolgozni. Ha a jelenlegi helyzetünk környékén sikerülne zárni, az egy csodálatos dolog lenne, azt gondolom, ez a maximum, amit ki lehet hozni ebből a szezonból.

Mi vár ránk tavasszal?
Bízom benne, hogy a komoly sérülések továbbra is elkerülnek minket és nyugodtan folytathatjuk a munkát. Nagy vonalakban kialakultak a táblázat szekciói, ám hosszú még a bajnokság. Rengeteg tényező, lélektani dolgok alakíthatják a sorrendet. A kötelező meccseket mindenképpen hozni kell, de ha így játszunk, még meglepetéseket is okozhatunk. Ez az álom persze, aztán az élet mindig rendezi a dolgokat. Nagyon okosan kell beosztani a következő három hónap programját, a munkát el kell végezni, a motivációs szintet fent kell tartanunk.

Hogy állnak a háttérben zajló folyamatok, egyeztetések, igazolások? 
Komoly változások előtt állunk, miután a csapat magjából többen szögre akasztják a cipőt a nyáron. Sokat kaptak és adtak ennek a klubnak ezek a játékosok. Bízom benne, hogy egy sikeres szezont tudunk zárni és akkor méltóképpen búcsúzhatunk ettől a korszaktól. Gyakorlatilag egy új csapatot kell építenünk a nyáron. Az itt maradó rutinos és fiatal játékosoknak be kell lépniük a vezérszerepekbe és segíteni az újonnan érkezők zavartalan csatlakozását. Úgy érzem, sikerült olyan játékosokat igazolni, akik maximálisan passzolnak a rendszerünkbe és emberileg is megtalálják majd itt a boldogságukat. Komoly edzői feladat lesz nyáron mindezt egybegyúrni. A következő napokban, hetekben sok minden kiderülhet, érdemes lesz követni az eseményeket.

(Fotók: budaorshandball.h/Pozsonyi Roland)